Kell nekem üvegkorlát, vagy nem? Ez itt a kérdés!

Igen, ez valóban kérdés, amin nekem sokat kellett hezitálnom. Akik ismernek, azok tudják, hogy nem arról vagyok híres, hogy gyorsan döntök. Ez bizonyos esetekben akár jó is lehet, de ha az üvegkorlátról van szó, akkor nem jó. Miért? Mert a feleségem nehezen viseli ezt a tulajdonságomat, és az üvegkorláttal kapcsolatban még kevésbé megértő.
Hogy érthető legyen a problémám, kissé részletezem. Családi vállalkozásunk van, és elég jól működik. Olyannyira, hogy nemrég megvettünk egy új ingatlant, ahol egyrészt megoldható a termelés, és egy szép épület van sok zölddel körülvéve, ahol az irodákat tudjuk berendezni. Azonban teljes felújítás, és itt-ott átépítés szükséges. És hát mégiscsak én vagyok a férfi, magamra vállaltam ennek a koordinálását. És ezen a ponton léptek be a látóterünkbe az üvegkorlátok. De szó szerint. A feleségem látott néhány referencia fotót különféle lépcsőfeljáróról, teraszbeépítésről, ahol volt szerencséje találkozni az üvegkorlátok nyújtotta lehetőségekről. És beleszeretett!

Gábor! Vagy üvegkorlát lesz, vagy semmi!

Nos, már tudom, hogy a semmi az mit jelent az ő szótárában, így elkezdtem utánajárni, hogy milyen lehetőségek közül tudunk választani. Nekem ugyan voltak kétségeim ezekkel az üvegből készített korlátokkal kapcsolatban, de gondoltam, majdcsak találok valakit, aki eloszlatja a félelmeimet. Így is lett, és persze, hogy a feleségem jóvoltából. Halkan jegyzem meg, hogy mint mindenben. Ezt szeretem benne a legjobban!

• Figyelj Gábor! A barátnőm, akivel osztálytársak voltunk a gimiben, építészmérnök lett, és ilyeneket tervez! Felhívtam, és szívesen beszélne veled a kivitelezésről. – kezdte bevezetni az üvegkorlátokról szóló, már egyébként meghozott döntését
• Jól van drágám, add a számát beszélek vele. Hogy hívják?
• Itt a száma, a neve pedig Ágota és már várja, hogy felhívd! – válaszolta, és itt már tudtam, hogy döntött

Rövid beszélgetés Ágotával

• Szia Ágota! Gábor vagyok, az Ildikó férje. Azt mondta, hogy beszélnünk kellene.
• Szia Gábor! Igen, már vártam hogy hívsz. Ildi mondta, hogy beszéljek neked az üvegkorlátokról.
• Igen, mert nem vagyok biztos benne, hogy jó döntés lenne. Én félek tőle, mert mégiscsak üvegből van!
• Nos, ettől kell a legkevésbé tartanod, de szerintem ezt ne telefonon beszéljük meg! Mikor van egy fél órád, hogy átbeszéljük? Mondjuk holnap kettőkor lenne kedved egy kávéhoz?
• Hogyne, ez fontos, mindenképpen. Gyere át hozzánk, akkor legalább Ildikóval is tudsz találkozni!
• Ott leszek!